Portraits 2/9.

9.rész.

***Pár évvel később***

A megálmodott kép, most itt volt előttem.A tengerre néztem, és a tengerparton rohangált Jake és River. Egymást ugrasztották, mint két gyerek, pedig...Jake már lassan nem számítható gyereknek :)
A partról észrevettek engem és integettek. Én meg vissza nekik. Felsóhajtottam, Rivernek pontosan ugyanolyan haja lesz, mint Jakenek volt. Már most férfias a kis fiam.Azt mondtam volna, hogy kis? Lassan nagyobb lesz,mint én.
River két hónapja töltötte be a 16-ot. Ohh igen magam is elcsodálkoztam mennyire eltelt ez a fránya idő, rettenetes volt,hogy ilyen hamar elszállt a gyerekkora. Még nem régen volt pelenkás,most meg már fut a csajok után. Vagy a csajok utána.
Szerencsésnek mondom magamat, mert fiatalon szültem,és van időm mindent meglátni ami vele történik.Ez szerencsés helyzet, és fiatal a nagymamája is.
Abey,Tse és Mingan jött be az ajtón farkas alakban.
-Azonnal alakuljatok át, tudjátok,hogy még River...
A három farkas elkullogott a megfelelő szobába,ahol már alapjáraton mindenkinek voltak ruhái. Az esetleges átalakulások végett.
Abey vigyorogva nézte az ablakból a srácokat.
-A fiad eléggé hiperaktív.
-Az hát,meg az apja is.-néztem rá mosolyogva.
-Mi jót főztél?-kérdezte Tse miközben megölelt.
-Rakott húst.-néztem rá.-Miért nem jó?
-De tökéletes.-szólt hátulról Mingan.-És mikor eszünk?
-Ha a fiúk feljöttek.
Abey automata elkezdett teríteni, én pedig az asztalra tettem az ebédet.Az ablakot kinyitottuk és Abey elkiáltotta magát.
-RIVER, JAKE KAJA.
Mindketten erre néztek és röhögve elkezdtek futni a partról. Mi pedig az asztal köré gyűltünk a konyhában. River berontott és Jake meg követte.
-Apa kezd lassulni.-nevetett River.
-Talán köszönnél öcskös.-dörrent rá Mingan.
Lepacsiztak Tse-vel is,aztán Abeyt körbepuszilgatta. Nagyon jó volt a viszonyuk,talán voltak dolgok amiket nekünk nem mondott el, akkor Abeynek tuti, hogy megtette.Olyan volt neki talán,mint egy idősebb nővér.Sajnálom,hogy nem született testvére Rivernek,de talán...jobb is.
Odajött hozzám végül aztán megölelt meg megpuszilt.
-Mit eszünk?
-Ott van az asztalon.
Jake is odajött végre a nagy köszönések közepette aztán megcsókolt. Nem tudom mi lelte, de most éreztem valamit úgy a csókjában.
-Ne már a gyerek előtt.-pirított ránk Tse.
-Ugyan, a szex...
-River!-szóltak rá egyszerre hárman.
-Bocsi.-nevetett fel és persze azonnal mindenki vele nevetett.
-Nem beszélünk ilyenről az asztalnál.-nézett rá Abey.-Majd azután lehet.-kacéran elvigyorodott.
-Na tessék, a felvilágosítást megcsináltad helyettünk.-dőlt a konyhapultnak Jake.-Pedig mennyire...
-akartad vállalni szívem?-néztem rá.-Te meg a magyarázataid...
-Miért mi a baj vele?-vigyorgott.
-Hmm semmi.Mindössze túl...
-nyersek.-szólt River két falat között.-Apa aztán tud magyarázni.
-Na le vagyok szavazva?
-Jake,azt hiszem igen.-nevetett Mingan.
Leültünk végül az asztalhoz és mindenki evett. Volt valami alaptéma, mikor megcsörrent a telefon.Mindig Jake veszi fel, de most én értem oda hamarabb.
-Hallo tessék itt Mimi Black.
-öhh...jó napot.-egy kétségbeesett kislányhang.-River otthon van?
-Persze,ki keresi?
-Sannah.
-Egy pillanat.
Hátranéztem és River már vigyorgott.
-A csajom mi?
-A csajod?-néztem rá mérgesen.-Tizenhat éves vagy...
-Ki mondja kinek?-szólt bele a bátyám.
-Na ne.-néztem rájuk.
River felállt az asztaltól és odament a telefonhoz.Halkan próbált beszélni, de persze az egész asztal hallotta a dumáját.
-Majd ezt kettesben megbeszéljük Sannah,rendben?-suttogott bele a kagylóba.
Laposan ránéztem Jake-re,mert épp a röhögéstől fuldoklott.
-Nem ismerős Mr. Casanova?
Még pár percig suttogva beszélgettek Sannah-val és visszaült az asztalhoz.Kicsit ki volt pirulva, de nem volt vészes. Kamasz szerelem úgy látszik ő is áldozatul esett.
Már lelki szemeim előtt láttam, ahogy éjjel kiszöknek a partra,kettesben andalognak a parton. A nagy szerelmesek. Aztán pár csók és ...nem ebbe bele se akartam még gondolni. Még olyan kicsi ehhez.
Aztán azon is agyaltam,hogy mikor fog átváltozni. Mert reméltem titkon,hogy ő is átfog egyszer.Valahogy már elképzeltem, ahogy hármasban futkározunk az erdőben...de hát majd meglátjuk.
Riverre néztem és eltöprengtem rajta.
Az első szava anyaapa volt egybemondva, az első lépéseit pedig Jake kezeivel tette meg.A tengerparton nőtt fel jóformán, és imádta a tengert. Kedves,barátságos és huncut srác volt már általános iskolában is,és a maga gyermeki sármjával már akkor felhívta magára a figyelmet a lányoknál. Tehetséges gyerek,szeret rajzolni, de a bütykölgetés is érdekli,mert persze Jake nem állta meg,hogy a gyereke motort bütyköljön. Elvitte sziklát ugrani ,tehát beleszoktatta rendesen az életbe. Amolyan tengerparti, igazi La Push-i vagány srácot faragtunk belőle így együttesen. Abeyvel minden kis titkát megosztotta, Mingan meg Tse elvitte csajozni. Jake sokszor tartott apa-fia napokat,mikor elmentek kirándulni meg ilyen srácos dolgokat. Anyámék meg minden hétvégén szeretettel várták, nagy süteményevések és apám mesélgetései.Kutatás a régi lomok között, és megvolt a hétvégék izgalma mindig. És én? Én kissé úgy éreztem, mindenkié a fiam,csak az enyém nem.
Néha igazán rossz érzés volt, hogy mindenki talál ki vele közös programot és csak én nem. Én voltam az az "érdektelen személy" végül is aki megszülte, szoptatta, felnevelte. Úgy éreztem háttérbe szorultam, és az a család ami az enyém, amit én tettem azzá, már nem az enyém. Mindenki más kiveszi a saját feladatát belőle és én csak nézem ahogy a fiam felnő.
Bekönnyeztem és éreztem, hogy lecsordul a könnyem. Feleszméltem és azt néztem, hogy mindenki River körül zsong.Csak Jake néz engem és láttam a szemében az aggódást.
Odaakart hozzám lépni ,de intettem neki. Nem szükséges, most nem.
****
A nap eltelt jóformán, Jake házit ellenőrzött,River fent ült a szobájában és zenét hallgatott.Új szokása volt írogatni, a maga kis dolgait, naplóba vagy dalszöveg, a fene se tudta. Na tessék ezt sem tudom.Abey biztosan tudná a választ.
Az ablakon bámultam kifelé és rettenetesen szomorúnak éreztem magamat.Mintha egy darabot kihasítottak volna belőlem.
Épp megakartam szólalni,mikor River földöntúli hangon elkezdett ordítani.Mindketten megdermedtünk és lélekszakadva rohantunk a szobájába.Görcsbe rándulva feküdt a földön.Pokolian festett.
Jake gondolkozás nélkül a karjaiba vette és rohant lefelé az emeletről én meg utánuk.A kertbe vitte és néztük ahogy átalakul.
Tehetetlenül zokogtam,mert éreztem a fájdalmát, de reméltem, hogy nem sokára vége. Jake átalakult.
-A francba is.-toporzékoltam.
Jake drága farkasszemei rám szegeződtek és nem tudták mi ez az érzelmi kitörés nálam.
River izmai,arca,bőre hullámzani kezdett és lassan átvette a farkas formáját. Vöröses csillogású fekete farkas lett zöld szemekkel. Káprázatos. Jake azonnal elém állt,hogyha támadna River, de nem tette meg, ők ketten kommunikálnak és már megint én vagyok az,aki kimarad ebből az egészből. Megint én vagyok az,aki nem tud semmit sem tenni a fiával. Toporzékolni tudtam volna dühömben, holott ez egy szép esemény volt, a fiunk beavatott lett.
Megvetéssel mordultam fel, ahogy rám néztek.Megfordultam és beviharzottam a szobámba. Ahogy minden alkalommal amikor kiborultam.De most az egyszer, senki sem jött értem...és ez még jobban elkeserített.
****
River jött be a szobámba,teljesen emberi alakban. Már késő este volt.
-Mit akarsz?-kérdeztem tőle kicsit sem kedves hangon.-Hogy érzed magad?
-Miért nem mondtad el, hogy ...farkasok vagyunk?
-Mert nem voltál még felkészülve erre.
-De miért kellett eltitkolnod előlem?
Felpattantam az ágyról. Az idegesség remegésbe torkollott át.
-Mert még gyerek vagy, de most hogy átváltoztál mindent tudsz.
-De ez így nem fair.-kezdte felemelni a hangját River.
-Igen ez nem fair?És az hogy a saját fiam mindenkivel jobban elvan és velem nem?
Jake az ajtóban állt,de nem szólt.Meg volt döbbenve.
-Igen talán ez fair,mert te sosem próbáltál megismerni engem!-vágta a képembe River.
A hideg a torkomba markolt. River ezúttal túl messzire ment. És ezt ő is érezte, de ahogy vérmérsékletéből sejthető volt, nem fog lehiggadni.
Jake közbeszólt.
-River azonnal kérj bocsánatot anyától.-nézett rá szigorúan.-Ezt nagyon nem kellett volna.
River azonban néma maradt.
-River.-szólt figyelmeztetően Jake.-Ne húzd ki a gyufát.
-De miért apa? Nincs igazam?Anyával nem értem meg egyedül magamat ő sosem próbált...
A düh fellángolt bennem és éreztem, hogy muszáj valamit megszorítanom különben a fájdalom belülről széttép.A könnyek tüzes folyóként folytak le az arcomon.
Jake meglökte a fiát.Soha nem bántotta, se szóval, se tettel, de most láttam, hogy dühös rá.
-Az anyud hozott téged a világra, ő nevelt fel, és hálásnak kéne lenned!-torkolta le Jake.-Igenis sok mindent tett érted!
River némán meredt az arcomba, az az arc, amely Jake hasonmása.Ezer tűszúrás nyílalt a szívembe. Van annál rosszabb, mikor a saját véred fordul ellened?
-Gyerünk menj Abey-hez.-néztem rá Riverre dühösen.-Rohanj,szaladj panaszold el mekkora egy rohadék az anyád, miért vagy még itt?-hangom hisztérikusan csengett és a könnyeim nem apadtak el.-Meséld el hogy farkas lettél és a szemét anyád nem mesélt el semmit sem ezekről a dolgokról,mond el gyerünk már!
Leültem az ágyra és zokogtam.Riverben megtört valami.
-Anya...anya én szeretlek és sajnálom...én nem úgy gondoltam...
Jake hangját hallottam.
-Most szerintem menj a szobádba. Majd én beszélek vele.
Megvolt életem első veszekedése a fiammal ami felért egy pokollal.Az volt a fájó, talán a legeslegnagyobb szúrás,hogy minden szó amit mondott, igaz volt.