2009. szeptember 10., csütörtök

My Sweet Venom *19.rész*

Lassan minden este velem volt. Olyankor büszkeség töltött el, hogy velem éjszakázik, én gondoskodom róla. Olyan volt mint, egy ostoba játékszer amit két lány rángat. Egy bábu, aminek minden este én tartom a zsinórjait. Holott, sajnos épp fordítva működött. Ő volt a bábozó és én a báb. A báb függ a bábozó összes mozdulatától... függ a lényétől, függ attól, hogy vele van. És én függtem Taylortól. Rosszabb volt,mint egy drog a testemnek. Minden éjjel remegve vártam, hogy eljön-e és nem fogja-e meggondolni magát.
Én testemmel-lelkemmel szerettem őt, és mindenemet odaadtam volna azért, hogy velem maradjon. Minden egyes szeretkezésünk után, óvatosan simogattam őt, mert olyan volt, mint egy álom. Mikor a legszebb,olyankor a legtörékenyebb. Féltem, hogy elillan. És általában, minden hajnalban elillant. Magam sem tudtam meddig fog ez folytatódni.
Losie iszonyat dühös volt rá, de miattam nem szólt semmit sem. Legtöbbször mikor távozott a lakásból, átjött és felrázott.
-Azt gondolod, hogy ez szerelem? Nézd meg mit tesz veled!- kiabált rám.
-Tudom.-feleltem neki felülve az ágyon.- De szükségem van rá.
-Ez nem mentség! Ez egyenesen...undorít amit csinál. Szeretője lettél!
-Igen, tudom.
-Kihasznál.
-Tudom.
-Csak szexszel veled addig vannak érzelmei.
-Tudom.
-Legalább tiltakoznál az istenit!- kiáltott fel.- Ne legyél vak,szedd össze már magad, nő vagy. És ez nem mehet így.
Bólintottam, azonban nem fogtam fel a szavak jelentését.
-A ribanca vagy!-nézett rám élesen Losie.- Ne engedd ezt! Nő vagy, és igenis...állj a sarkadra!
-De nem akarok. Miatta élek és boldoggá tesz, ha velem van.
-Te bolond vagy.
Bevágta a szoba ajtaját és visszafeküdt. Én már nem tudtam álmodni, a valóság ott hevert a lábaimnál. Képzeletben arrébb rúgtam, és tudtam, hogy Losie-nak nagyon is igaza van. Kiültem a konyhába. Nem csinálhatom ezt tovább, vissza kell kapnom őt, ezt akarom. De nem így. A szex összeköthet két embert, ez tény, de ...én szeretem őt. És nem engedhetem, hogy az én álmomat széttépje valaki...bár lehet, hogy már régen szétszakítva hever,csak nem látom.
A ruhás szekrényembe matattam. Az idő jelentősen enyhült, bár még január volt. Nem volt túl nagy hó, szinte alig volt valami, és az idő is meglepően meleg volt, téli hónapokhoz képest. Hát igen, a globális felmelegedés mindenhol megteszi a hatását. Egy fekete garbós nyakú ruha mellett döntöttem,pár kiegészítővel, és egy fekete csizmával. Vastagabb szürke harisnya és totál jól nézett ki . Ha valakit megakarsz hódítani,csak add önmagad és egy csipetnyi szexiség. Ennyi az egész.
Losie álmosan kelt fel és alig volt kedve dolgozni menni. Én azonban kicsattantam a kedvtől, és alig vártam, hogy beérjek. Egy terven agyaltam végig, hogy mi legyen. Viszont, nem okozott kényelmetlen helyzetet, hisz végig dúdoltam a kocsiban. Losie kérdőn nézett rám.
-Történt valami amíg aludtam?
-Persze, a sarkamra állok.
Egy smst küldtem el. Losie rám nézett és semmit sem értett. Én csak nevettem és maximumra vettem a hangerőt.
*****
A boltban mindenkit kiszolgáltam és segítettem nekik. Tudtam, hogy nem fogja kihagyni az alkalmat Selena, hogy ne jöjjön el. Nem tudtam mikor és hogyan, de éreztem, hogy be fog jönni.Milyen ostoba, istenem de vak. Hisz Taylor velem fekszik le és nem vele. A diadal íze volt sokszor a számban ha erre gondoltam. Bár az én helyzetem sem volt különb, mint Selenának, de mégis valahogy feljebb éreztem magam.
És ma mikor megszólalt a csengő az ajtó felett, valahogy ösztönösen éreztem, hogy ők lesznek. Losie szeme szikrákat szórt. Én csak megfogtam a karját, hogy lássa a műsoromat.
Taylor kerülte a pillantásomat, mikor figyelte őt Selena, de mikor csak tudta, kihasználta. Végigmért, és láttam, hogy tetszett neki amit látott. Én mindig megsimítottam a lábamat és tettem egy-egy félreérthető mozdulatot. A szeme fel-fel villant és csábosan mosolyogtam.
Selena sokszor megcsókolta előttem,és látván, hogy nem érdekel, kicsit elbizonytalanodott. Hogy is tudhatná szegény naiv pára, hogy én többet kapok ,mint egyszerű csókok.
Ezért sem érdekelt, bármit is csinált. Nem tudott kihozni a sodromból.
Az ajtó csilingelve kinyílt. Daniel volt. Rám nézett és mosolyogva odarohantam hozzá és megcsókoltam. Losie elejtette az újságot, Taylor úgy odafordult, hogy beleroppant a nyaka.
Daniel megfogta a kezemet és a pulthoz mentünk.
-Losie édes.- nézett rá nagy szemekkel Daniel.- Picit elrabolnám tőled a drágámat. Ugye nem haragszol?
Losie megrázta a fejét és egy hatalmasat vigyorgott. Leesett neki a dolog.
-Köszi.-pusziltam meg az arcát. Aztán hátrafordultam. Taylor arca, egyenesen megbotránkozott volt. Azt hiszem egy csöppet kiakadt. Selena? Selena valahol nem tudta eldönteni, hogy örüljön, hogy van pasim, és végre nem Tayloron csüngök, vagy sárguljon...
Megfogtam Danielt és kihúztam az üzletből, nagy nevetések közepette. Beültünk egy közeli kávézóba és kitárgyaltuk az arcokat, meg a meglepetést az arcukon.
-Szerinted jól tettem?
-Persze.-vágta rá.- Azt hiszem kellett ez a pofon a mi Taylorunknak.-mosolygott a csésze fölött.- Jó voltál csajszi.
A munkahelyemre mikor visszaértem, immáron egyedül Losie szakadt a röhögéstől.Elmesélte, hogy Taylor mennyire furán viselkedett és mennyire nem tudta Selena, hogy mi a baj, és villámló szemekkel távoztak.
-Így kell ezt!-nézett rám mosolyogva.
A telefonom csörgött. Mrs. Lautner volt.
-Hallo?
-Ohh szia Lauren, remélem nem zavarlak.
-Nem.-nyugtattam meg.- Miről lenne szó?
-Make óráiról. Mi lenne, ha nálunk tartanád?
-Rendben.-feleltem.
-Ez jó lenne, ha egyfajta előkészítő lenne, hogy felvegyék arra a szakra.
-Rendben persze.-mosolyogtam.-De hát még általános iskolás.
-Igen az, de ott van ilyen irányú előkészítő szak.-magyarázta.
-Aham,hát akkor meg pláne.Rendben akkor ma mehetek?
-Igen, és köszönöm.
A munka után haza vittem Losie-t, elpakoltam a cuccaimat és átmentem Mrs. Lautnerékhez. Make már várt. A tanítása egyszerű volt, mert láttam, hogy élvezi amit csinálunk és akarja. Először is megtanítottam neki, hogyan rajzoljon tökéletes "szabvány" terveket. Aztán kicsit átvettük a divat történetet, mert ezt nem tartottam túl fontosnak, csak a fontosabb neveket,akik tényleg tettek valamit a divatért, lásd Coco Chanel. Érdekelte, sokat kérdezett és jegyzetelt egy füzetbe.A vártnál sokkal jobban haladtam vele, és házit is kapott. Mire az órára néztem, máris hét óra volt. Ideje volt távoznom. Make azonban megfogta a kezem.
-Tudom, hogy nincs sok közöm hozzátok, de én szeretném, hogy a bátyám veled legyen.
Mosolyogtam.
-Hát van, hogy nem így történnek a dolgok.
-Igen van így,mert a bátyám a vártnál is idiótábban viselkedik. Selena kedves meg szép... de te valahogy más vagy.
-És idősebb.-bólogattam mosolyogva.- Kicsi lány, nekem is néha fura a felnőttek dolga.
Megölelt. Olyan drága volt, annyira örültem abban a pillanatban annak a piciny ölelésnek. Mintha reményt próbált volna belém csöpögtetni.
Felálltam és elköszöntem a családtól.A következő órát holnaputánra terveztük be.
A házam előtt rémesen ismerős kocsi állt...
****
Fej leszegetten lépdeltem a kapuig. Hátrafordult és engem bámult.Megvárta még az ajtóhoz érek.
-Azt gondolod jó műsor volt?-sziszegte.-Azt gondolod,ezt te megteheted?
-Nőből vagyok Taylor.-néztem rá.- Nehéz várnom és nehéz türelmesnek lennem. Te úgy tűnik, nem akarsz választani,mert kényelmes számodra a helyzet.
-Valóban az.-vágta rá szemrebbenés nélkül.- De nekem ez fájt.
-És szerinted nekem nem szokott, hogy tudom, hogy Selenával vagy,miközben szeretlek?
Rám meredt. Ekkor vettem észre, hogy a kezében van az ajándékom. A szívembe jeges rémület markolt.
-Beszélgethetnénk?-nézett rám eléggé szomorúan.-Én nem akarok vitázni már veled.
Az ajtónak dőltem.Ránéztem a szívem facsarodott össze, és már nem is tűnt olyan jó poénnak amit ma tettem.
Bementünk a házba, Losie felhúzott szemöldökkel nézte Taylort.
-Mit keresel te itt?-vágta rá élesen.-Nem volt elég, hogy ...
-Losie.-szóltam rá.
Megadóan tovább ette a müzlijét, és bekísértem Taylort a dolgozószobámba. Leültem vele szembe és ránéztem.
-Figyelj... elolvastam mindent, ami benne volt ebben a mappában.-mutatott rá.-És eléggé meglepődtem. Ezek...nagyon erős érzelmek.
Bólintottam.
-És... én is ezeket éreztem, csak nem tudtam kimondani ezeket. Nem tudtam megfogalmazni és féltem is. Úgy éreztem, még fiatal vagyok ehhez. Aztán volt ez az incidensünk, ezzel a partyn történtekkel. Én sosem szerettem Selenát, én csak elvoltam vele. És kellett valaki, akivel eltudtam terelni a gyanút rólad. Aztán máshogy alakult. Egy pár lettünk.
Borzalmas volt hallani a hangját ilyen megtörten. Nem tudtam megemészteni, amiket hallottam.
-És tudom mennyi hibát követtem el, hibát hibára... de nekem ezek az esték, többet jelentettek! Én nem csak a szexért voltam veled. Én... szakítottam Selenával.
A görcs feloldódott a torkomban. Valahogy tudtam ezt, de a szívem mégis félve remegett ezekért a szavakért. Áthajolt az asztal felett és megcsókolt. A testem remegett, és sós könnyek folytak le az arcomon. A boldogság közben azt hiszem sosem sír az ember...

1 megjegyzés:

  1. Szia Rijjah! Huh, 2 fejezet van hátra, és én már remegő kézzel olvasom a soraidat. :) Hihetetlen, hogy egy nő mire nem képes azért a férfiért, akit szeret. Ilyenek vagyunk, mi nők, naivák és szerelmesek. Ahogy Taylor elmondta az érzéseit, végig arra gondoltam, hogy milyen lenne most a szemébe nézni - szomorú! Olvasom tovább...félek... :( xoxo

    VálaszTörlés